A barokk művészet

A barokk - melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik - az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira.
A barokk stílus két évszázada a kultúra, a tudományok fejlődésének ragyogó korszaka. Nagyjelentőségű felfedezések születtek a tudomány számos területén.
Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek mechanikájának vizsgálatában ért el kimagasló eredményeket, Leibniz a természeti folyamatok pontos matematikai leírásának elvi módszerét, a differenciálszámítást dolgozta ki, Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A természettudomány ekkor tagolódott a kutatás sajátos feladatainak megfelelően külön szakágakra.A kor gondolkodói arra törekedtek, hogy a jelenségekre észérvekkel bizonyítható, racionális magyarázatot találjanak. A szabad vizsgálódás jogát hirdető, az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes. Ezzel egyidejűleg az angol filozófia fő árama az empirizmus. Vezető egyéniségei Locke, Berkeley és Hume azt vallották, hogy biztos ismeretet csak a tapasztalat, az empiria adhat. Ebből a két filozófiai irányzatból bontakozott ki a XVIII. század legjelentősebb szellemi áramlata, a francia felvilágosodás. Kiemelkedő képviselői Voltaire, a francia forradalom eszméire erősen ható Rousseau, és az ún. enciklopédisták - a kor teljes tudásanyagát rendszerbe foglaló hatalmas mű, az "Enciklopédia" szerzői. Az utóbbiak közül Diderot nevét kell külön is megemlíteni.

A barokk képzőművészet
Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét.A művészet a legjelentősebb megbízásokat a főúri megrendelőktől és az ellenreformációs egyháztól kapja. Mindenekelőtt azt várják tőle, hogy a képzeletet megragadó, látványos alkotásokkal fokozza a hatás gazdagságát. Ez eléggé meghatározza a témáját és a módszereit. A művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani. A barokk művészet legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio és Bernini, Spanyolországban Greco és Velasquez, Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Frans Hals, Rembrandt és Vermeer.